A japán igék ragozásának alapjai

Az első japán mondatok megalkotása során fontos, hogy az igéket a megfelelő ragozott alakban használd. A későbbi szerkezetek elsajátításakor is elengedhetetlen az igék csoportosításának ismerete. A nyelvtani könyvek mintájára a továbbiakban én is a megfelelő csoport számára fogok hivatkozni, amikor egy bizonyos nyelvtani szabályt elmagyarázok.

A japán igéket három nagy csoportra lehet felosztani


A japán igéket viszonylag egyszerű módon három nagy csoportra osztják a nyelvészek és a nyelvtanárok. Természetes módon, mint az élet minden terén itt is lesznek kivételek. A jó hír viszont az, hogy bizonyos kivételeknek létrehoztak egy különálló csoportot, a rossz hír pedig, hogy az egyes és a kettes csoport között van átfedés, és ezeket az igéket egyenként meg kell tanulni.

A japán igék csoportosításakor fontos, hogy jól ismerd a hiragana ABC-t



A japán igeragozás megértésének előfeltétele a katakana és hiragana ABC-k elsajátítása. Ez nem csak azért fontos, mert az igéket ezen karakterek segítségével fogom leírni, hanem azért is, mert sok nyelvtani szabály a japán nyelv magánhangzó rendszerére épül.

Ezt legjobban úgy lehet megérteni, ha már tisztában vagy az előbb említett fogalmakkal. Ha esetleg még nem menne olyan jól a hiragana, vagy a katakana, itt tudod őket gyakorolni (katakana és hiragana). Ezzel kapcsolatban kiegészítésként annyit jegyeznék meg, hogy a legtöbb hiragana/katakana egy szótagot jelöl. Ezek a szótagok a következő magánhangzókra végződhetnek: a, i, u, e, o. A kiejtés során figyelni kell, hogy a gyakori angol átiratokban használt u hangot ü-nek ejtsd. A hiragana és katakana ábécé tulajdonképp úgy alakul ki, hogy az előbb felsorolt öt magánhangzó elé különböző magánhangzókat tesznek.

Abban az esetben, ha például “k”-val képezzük őket:
  • か ー ka
  • き ー ki
  • く ー ku
  • け ー ke
  • こ ー ko
A rövid alapozó után nézzük tehát a japán igék rendszerezését. Egy előző cikkben már beszámoltam a japán melléknevek ragozásával kapcsolatos tudnivalókról. Ekkor megemlítettem, hogy a japán szavaknak alapvetően két formája van. A szótári alak az, amelyet egy szótárat felütvén találhatunk meg, a ragozott alak pedig nyilván az, amelyet a végződés megváltoztatásával kaphatunk. Ha egy szótárban japán igét keresel, akkor mindenféleképp olyan alakban fogod megtalálni, amely ”u”-s hangra (ne felejtsd, ezt inkább ü-nek kell ejteni) végződik amely a következők egyike lehet:

る、ゆ、む、ふ、ぬ、つ、す、く、う 「nem vagyok benne biztos, hogy mindegyikre van is példa...」

Amint az előbb említettem a japán igéket három nagy csoportra lehet osztani. Ezek közül a legkönnyebb a hármas csoportot megtanulni, hiszen csak két tagja van, amelyek ragozott alakjai minden esetben rendhagyó módon képződnek.

3-mas csoport(不規則動詞):

  • 来る 「くる」 ー jönni
  • する ー csinálni
Az egyes és kettes csoport megkülönböztetése viszont valamivel nehezebb.
  • Szabály 1: Azok az igék, amelyek nem る(ru)-re végződnek az egyes csoportba tartoznak.
  • Szabály 2: Azok az igék, amelyek る-re végződnek, és magas hang (e,i), vagyis magas hangot tartalamzó hiragana áll a る előtt, a kettes csoportba tartoznak.
  • Szabály 3: Azok az igék, amelyek る-re végződnek, és mély hang áll a る-előtt szintén az egyes csoportba tartoznak.
Talán, ha néhány példával szemléltetem a dolgot érthetőbb lesz:

1-es csoport(五段動詞) ( a lista nem teljes):

  • írni: 書く 「かく」
  • beszélni: 話す 「はなす」
  • inni: 飲む 「のむ」
  • szórakozni: 遊ぶ 「あそぶ」
  • levenni: 脱ぐ 「ぬぐ」
  • mérges lenni: 怒る 「おこる」(lásd: 3-mas szabály)
  • dekorálni: 飾る 「かざる」(lásd: 3-mas szabály)
  • eladni: 売る 「うる」(lásd: 3-mas szabály)
A fenti lista azt hiszem nem sok magyarázatot igényel, hiszen amelyik ige nem る-re végződik, vagy mély magánhangzó van a る előtt az bizony az egyes csoportba tartozik.

2-es csoport(一段動詞) ( a lista nem teljes):

  • enni: 食べる 「たべる」
  • nézni: 見る 「みる」
  • leszállni: 降りる 「おりる」
  • felkelni, megtörténni: 起きる 「おきる」
  • viselni: 着る 「きる」
A kettes csoport listája is viszonylag egyértelmű. Ha magas magánhangzó áll a る előtt, akkor az a kettes csoportba tartozik.
Mire jó ez az egész? Itt elmagyarázom: "Udvarias és hasznos japán igeragozás"

Van néhány olyan japán ige, amely annak ellenére, hogy ugyan 2-es ragozásúnak tűnik mégis az egyes csoportba tartozik

Az előző szabályok szerint, ugya a 2-es csoportba tartoznának, de mégis az 1-esbe tartoznak a következő igék ( a lista nem teljes):

  • lecsökenni: 減る 「へる」
  • csúszni: 滑る 「すべる」
  • rúgni: 蹴る 「ける」
  • futni: 走る 「はしる」
  • vágni: 切る 「きる」
  • kell, szükséges: 要る 「いる」
  • vizessé válni: 湿る 「しめる」
  • beszélni: 喋る 「しゃべる」
  • hazamenni: 帰る 「かえる」

A fenti igék azért tartoznak a kivétel kategóriájba, mert a る előtt ugyan magas magánhangzó van (”e” vagy ”i”), azok mégis az egyes csoportba tartoznak. Szerencsére ezekből megszámlálhatóan sok van, valamint a ragozási formák megtanulása után viszonylag természetes lesz a használatuk.

Teszt segítségével tanulom meg a japán igéket!

Forrás 1: http://nekonanihongo.jugem.jp/?eid=64



További olvasnivalók

További videók