Élet Japánban blog - 1 - A kezdetek - avagy ösztöndíjak a mobiltelefonok szigetországában

Azt hiszem egy ilyen blog bejegyzést illik némi bemutatkozással kezdeni. Egy néhány éve egy csereprogram keretében eljutottam először Dél-Koreába, majd Japánba, és nagyon megtetszett a Japán nyelv, illetve Oszaka hangulata. Ekkor úgy döntöttem, hogy elkezdek Japánul tanulni, sőt az első lépéseket már tulajdonképp a hazafele úton megtettem. Egy füzet egy toll és az internet segítségével megtanultam a hiragana valamint katakana ábécéket. Ez azt hiszem egy pár napig tartott, majd mikor hazaértem beiiratkoztam a Keleti Nyelvek nyelviskola kezdő japán tanfolyamára. Ekkor még BSc szakos villamosmérnök hallgató voltam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, délelőtt fizika, matek, valamint informatika, este pedig japán nyelvtan és írásjegyek. Itt annyit meg kell jegyeznem, hogy a japán nyelv tanulásához nem elegendő kizárólag az iskolában tanulni. Az embernek az órák után is kell ismétlésre időt szánni. A BSc szakdolgozat befejezéséig az előbb említett elfoglaltságok szinte teljesen felemésztették minden szabadidőmet, de úgy voltam vele, ha lúd legyen kövér!

Softbank, Yahoo Mobile, Au és Docomo mint Japán fő mobilszolgáltatói, talán az Au a legliberálisabb


Az iskolában az akkori tanáromtól, illetve más forrásokból is hallottam, hogy a japán állam ösztöndíj programokat ajánl BSc-s hallgatóknak, amely ingyenes tanulási lehetőséget biztosít mérnök, valmint bölcsész egyetemista diákoknak a szigetországban.

Egy néhány perces mérlegelés után úgy döntöttem Japánban a helyem és megpályáztam az ösztöndíjat. A pályázás pontos menetére nem emlékszem, de nem volt túl nehéz, némi papírmunka. Ami viszont nehezebb az a japán kapcsolat megkeresése. Ez tulajdonképp azt jelenti, hogy az embernek az adott tématerületen kell keresnie Japánban egy kutatócsoportot, amely fogadni tudja őt kint.

Az ösztöndíjról továbbá annyit kell tudni hogy a japán kulturális minisztérium szolgáltatja és nem szükséges hozzá a japán nyelv ismerete. Az interjú illetve a felvételi során angol valamint japán nyelv közül lehet választani. Itt még nem jelent túlságosan nagy előnyt ha tudsz japánul viszont később rá fogsz jönni, hogy ez szinte elengedhetetlen.

2016-ban a legrangosabb 10 japán egyetem a következő:

  • 1. Tokió Egyetem (東京大学)
  • 2. Kioto Egyetem (京都大学)
  • 3. Keio Egyetem (慶應義塾大学)
  • 4. Oszaka Egyetem (大阪大学)
  • 5. Toyota Ipari Egyetem (豊田工業大学)
  • 6. Waseda Egyetem (早稲田大学)
  • 7. Tohoku Egyetem (東北大学)
  • 8. Tokiói Ipari Egyetem (東京工業大学)
  • 9. Nagoya Egyetem (名古屋大学)
  • 10. Kyushu Egyetem (九州大学)

Nyilván ha valaki értékes diplomát szeretne szerezni, akkor érdemes a lista tetejéről választania.

Annak aki tehát aki egy ilyen ösztöndíjprogram keretében szeretne a szigetországba eljutni, azt javaslom keresen föl egy neki szimpatikus egyetemen egy olyan laboratóriumot, amely az ő szakterületével foglalkozik. Ha ez megvan keresd meg a labort vezető professzor elérhetőségét és írj neki egy udvarias bemutatkozó emailt amelyet nyugodtan megírhatsz akár angolul is ha még nem elég jó a japán tudásod, továbbá azt ajánlom csatold a levélhez az önéletrajzodat.

Általánosságban elmondható hogy a vezető tanárok jól tudnak angolul, de ha biztosra szeretnél menni eleinte próbálj meg két nyelven írt leveleket illetve dokumentumokat küldeni. A professzor innentől kezdve segíteni fog a felvételi procedúrában, viszont az is biztos hogy még sokszor meg kell majd jelenned a magyarországi japán nagykövetségen. További információkért javaslom keresd föl a Nagykövetség honlapját.

Ha benyújtottad a szükséges dokumentumokat, átmentél az interjún, illetve a felvételi procedúrán onnantól kezdve attól függően hogy az év melyik szakaszában kezdted el a pályázást két időpontban érkezhetsz meg Japánba.

Októberben vagy áprilisiban.

Az ösztöndíj magában foglal egy Magyarország és Japán között szóló oda vissza irányú repülőjegyet is. Ennek értelmében az egyetem meg fogja neked venni egy általad kiválasztott járatra a jegyet. Arra kell figyelni, hogy minden dokumentumot amelyet az utazás során kapsz meg kell hogy őrizz, hiszen amikor megérkezel ezeket le kell adnod a titkárságon, mert ezzel tudják igazolni hogy te tényleg azzal járattal utaztál.

A repülőút leküzdésével túl vagy a program talán legkönnyebb részén, és innentől következik csak a java. Az első élmény, bár ez lehet, hogy egyénfüggő, az utazás fáradalmainak kipihenése. Ez nekem nagyjából másfél hétig tartott. Ami viszont tovább nehezíti a dolgot az az hogy ebben a másfél hétben kell elintézned a legszükségesebb tennivalókat. Milyen tennivalókról van itt szó?

Ez én esetemben az első vízum amit megkaptam, két éves tartózkodásra jogosított fel Japánban. Valószínűleg minden cserediák ilyen időtartamra kap első körben tartózkodási engedélyt.

Itt következik egy kisebb buktató a dologban.

A legtöbb mobiltársaság csak úgy ír alá veled két éves hűségnyilatkozatot, ha a vízumod több mint két évre érvényes és ezt a két évet japán pontossággal betartják. Ebből következik hogy ha nem az első nap mész el mobiltelefont vásárolni akkor a legtöbb szolgáltató nem igazán fog veled szóba állni. Egy kivételt találtam az AU mobilszolgáltatót amelynél sikerült végülis egy telefont vásárolni. Na persze ez nem ennyire egyszerű.

Bemész, megőrülsz, hogy végre vehetsz telefont, annak ellenére hogy már nem tartózkodsz 730 napot az országban majd közlik veled, hogy csak akkor vásárolhatsz ha a tartózkodási engedéllyeden rajta van a címed...

A címedet csak úgy varázsolhatod a személyigazolványod hátuljára ha elmész a polgármesteri hivatalba. A polgármesteri hivatalnak természetesen megszabott nyitvatartási ideje van, ha hétvégén szembesülsz a problémával esélytelen, hogy mobiltelefonhoz juss. Egy további bukkanó lehet, ha nincsen 印鑑(いんかん)-nak nevezett pecséted, hiszen Japánban ezzel hitelesítik a hivatalos dokumentumokat. Ezt lehet csináltatni szinte minden forgalmasabb helyen, de ha egy kicsit jobb az ember japán nyelvtudása, akkor el tudja hitetni az eladóval hogy ő most az aláírásával fogja hitelesíteni a szerződést.

Ajánlott >> Hogyan fújódott fel a buborék, majd durrant ki Japánban

Amikor az ember mobiltelefont vásárol Japánban, viszonylag sok mindenre kell figyelni.

Galád módon az eladó mindig azt a látszatot próbálja kelteni, hogy minden a legnagyobb rendben van és fair eljárásba fog részesülni.

Ha az ember szimplán használja telefonját két évig és nem figyel oda semmire ( főleg arra, hogy mennyit fizet havonta ), akkor valószínűleg így is fogja érezni.

Azt is megfigyeltem, hogy ha nem japánul kommunikál az ember az eladóval akkor a fontos részletekről valahogyan elfelejtik tájékoztatni.

Természetesen először tálalják a legolcsóbb és legkedvezőbb feltételű díjcsomagot, amely a csillagokat is levarázsolja az égről.

Ezek után jönnek csak a turpisságok, amelyek nagyjából a szerződés aláírásáig tartanak.

Mik ezek a turpisságok?

Ha például Apple telefont vásárol az ember az Apple Care-nek nevezett biztosítás, hogy úgy mondjam "jár" a telefonhoz.

A "járt" természetesen itt úgy kell érteni, hogy automatikusan bekapcsolják és minden hónapban pénzbe kerül ha kéri az ember hanem.

Ezt a boltban nem lehet ki kapcsoltatni akkor amikor vásárol az ügyfél, hanem még egyszer be kell menni és beszélni kell az eladóval. Nyilván ezt könnyű elfelejteni.

Továbbá a közölt árak az Egyesült Államokhoz hasonlóan általában adó előtti árak, ebből fakadóan mindent + 8 %-kal kell hogy számoljunk.

A cégek Japánban valószínűleg azért járnak el így, mert az adó mértéke gyakran változik vagy változott a múltban. Tervben volt nemrégiben hogy 10 %-ra emelik az áfát, de végül ezt még nem vezették be.

A mobiltelefon vásárlással kapcsolatban még arra is nagyon kell figyelni, hogy ha valaki a két év alatt fel szeretné bontani a szerződést iszonyatos pénzekbe fog neki kerülni.

Díjakról még annyit, hogy ugyan bár sokszor csak pár száz jenes összegekről van szó, de például ki használ a mai világban sms szolgáltatást? Gyakran alapfunkciókat hagynak ki az alap díjcsomagokból és bárhogyan is küzdünk velük nehéz kikapcsoltatni azokat a szolgáltatásokat amikre nem nagyon van szükségünk.

Csekkes fizetés a legtöbb szolgáltatónál nem lehetséges, a bankszámlánkról vonják le minden hó végén, ezáltal ha nem vesszük a fáradságot tulajdonképp nem is nagyon tudjuk hogy mennyit fizetünk.

Egy további személyes tapasztalatom, hogy ugyanennél a mobilszolgáltatónál vásároltam egy iPad-et amely 7 GB adatforgalommal járt, majd a szerződés aláírás után közölte velem az eladó hogy ez most csak egy akció és lehet hogy idővel meg fog szűnni. Hát ez a "lehet" végül valósággá vált és pár hónap után már csak 2 GB adatforgalmat tudtam használni.

Hogyan csinálják a dörzsölt japánok?

Azok a japán emberek akik egy kicsit jobban odafigyelnek rá, hogy miért fizetnek, nem a nagy mobilszolgáltatóknál vásárolnak készülékeket. Természetesen van lehetőség kártyafüggetlen mobiltelefonok vásárlására Japánban, persze ez nem annyira egyértelmű mint a Blaha Lujza téri aluljáróban, de megoldható. Röviden tehát vesz az ember egy kártyafüggetlen készüléket, az interneten pedig lehet rendelni nagyon kedvező árú, adatforgalmat is magába foglaló SIM kártyákat. A rendeléshez már természetesen japán nyelvtudás szükséges, ezért annak aki először érkezik Japánban nem javasolnám ezt a rázósabb utat. A kezdeti időszakokra vegyen egy olcsóbb készüléket alap díjcsomaggal egy nagy mobilszolgáltatónál, majd ha már kitapasztalta a járást, váltson.

A cikk befejezéseként pedig néhány pontban összefoglalnám mondjuk az első hétre való teendőket:

  • ha nem hoztál magaddal japán jent, vegyél ki pénzt
  • ha kollégiumba fogsz lakni, jelentkezz be a kollégiumba
  • köszönj a professzornak illetve diáktársaitnak valamint add át az apró ajándékokat
  • keresd fel a legközelebbi polgármesteri hivatalt és regisztráltasd be a címedet
  • csináltass egy pecsétet (印鑑、いんかん) magadnak
  • nyiss egy bankszámlát
  • a fent leírt módok egyikén vásárolj mobiltelefont
  • kezdj el utánajárni az egyetemen végzendő szükséges papírmunkának
  • egyél egy jó sushit vagy ráment
  • pihend ki az utazás fáradalmait



További olvasnivalók

További videók