Hány japán karaktert kell megtanulnom

Évek óta tanulok japánul és szinte majdnem minden nap felmerül bennem az a kérdés, hogy hány karaktert kell még megtanulnom ahhoz, hogy probléma nélkül el tudjak olvasni egy japán szöveget. Ha valaki esetleg pontos számra lenne kíváncsi, akkor 1299-et mondanék. Hogyan is kaptam ezt a számot? A következő pár bekezdésben erre szeretnék válaszolni.

A Fuji hegy látképe


Sokan úgy vagyunk vele, azért nem kezdünk el japánul vagy kínaiul tanulni, mert a karaktereket nagyon nehéz elsajátítani vagy azt hisszük megtanulhatatlanul sok van belőlük.

Ez egyrészről igaz, hiszen a karakterek pontos számát senki sem ismeri. Mindezek ellenére a japán nyelv esetében létezik egy lista, amelyet a japán kormány (oktatási minisztérium) állított össze. Ez a lista körülbelül 2000 karaktert tartalmaz és elvileg a hivatalos szövegeket, mint például a szerződéseket, illetve különböző tájékoztatókat csak ezen karakterek használatával lehet megírni. Az aki ezeket a karaktereket nagy pontossággal el tudja olvasni, valamint ismeri a jelentésüket valószínűleg nem ütközik problémába, ha egy japán szöveget tesznek elé. Természetesen régebbi iratokban, szépirodalmi művekben lehet a listán kívüli karakterekkel is találkozni, és talán ez az amiért a karakterek tanulása éveket, vagy talán évtizedeket vesz igénybe még az anyanyelvi beszélőnek is.

A napokban úgy döntöttem utánajárok egy kicsit a kérdésnek. A körülbelül kétezer karakterből álló JLPT listát a karakterek gyakorisága szerint állították össze. Az N5 szint jelenti a legkönnyebbet, tehát ebben szerepelnek a leggyakrabban használt karakterek, majd az ezt következő szintek tehát N4, N3, N2 és N1 tartalmazzák az egyre ritkábban előforduló kanjikat.

A közgazdaságtannal foglalkozó dokumentumok olvasása még anyanyelvünkön is meglehetősen nehéz. A karakterek gyakoriságának elemzéséhez kerestem az interneten öt japán nyelven írt dokumentumot.

Olyan témákban találtam beszámolókat, mint például a japán közgazdaság, a kapitalizmus elemzése, az Internet japán közgazdaságra való hatása, a japán és koreai gazdaságok kapcsolata, és egy a Trans-atlanti partnerségről való analízis.

Ezeket a dokumentumokat japán emberek írták, japán olvasók olvasók számára, ezáltal közgazdasági szakszavak tömkelegével és emeltszintű nyelvtani szerkezetekkel lehet bennük találkozni. Úgy gondoltam ez az adathalmaz kiválóan fogja reprezentálni a JLPT N1-es szintet.

Az adatok részletes analíziséhez egy Python szkriptet készítettem és eltávolítottam a dokumentumokból a szükségtelen karaktereket, úgy mint a hiraganákat, katakanákat, számokat, latin betűket és különböző más írásjeleket.

Ezáltal a letisztított szöveg csak kanji tartalmazott amiben, a szkriptet lefuttatva, 1299 egyedi kanji találtam. Ez kicsivel több mint a fele annak amit a japán emelt szintű nyelvvizsga megkövetel. Ezt nyilván azzal lehet magyarázni, hogy az adathalmazom csak egy bizonyos témát reprezentál. Abban az esetben, ha vennék mondjuk még öt különböző témát és egy hasonló analízist futtatnék le, meg lehetne közelíteni az JLPT N1-es szintjéhez szükséges kanjik a számát.

Olvasd el ezt is >> Miért olyan bonyolult a japán nyelv, és a tisztelet története Japánban

A következőkben bemutathatnám az egész listát is, bár ennek nem túl sok értelme lenne, hiszen a japán szavak nagyrésze általában két kanjiból áll. Ennél érdekesebb, ha megmutatom, hogy mi volt a 10 leggyakoribb karakter:

A 10 leggyakrabban használt karakter a japán közgazdaságban:

  • 1. 業
  • Onyomi: ぎょう、ごう
  • Kunyomi: わざ
  • Jelentés: üzlet, hivatás, teljesítmény
  • JLPT Szint: N4
  • 2. 年
  • Onyomi: ねん
  • Kunyomi: とし
  • Jelentés: év
  • JLPT Szint: N5
  • 3. 国
  • Onyomi: こく
  • Kunyomi: くに
  • Jelentés: ország
  • JLPT Szint: N5
  • 4. 資
  • Onyomi: し
  • Jelentés: vagyon, erőforrás, tőke, alap
  • JLPT Szint: N2
  • 5. 経
  • Onyomi: けい、きょう
  • Kunyomi: へる、たつ、たていと
  • Jelentés: szutra, hosszúság, lejárni
  • JLPT Szint: N2
  • 6. 産
  • Onyomi: さん
  • Kunyomi: うむ、うまれる、むす
  • Jelentés: termék, szülni, előállítani
  • JLPT Szint: N4
  • 7. 済
  • Onyomi: さい、せい
  • Kunyomi: すむ、すます、なす
  • Jelentés: véget érni, megbocsátható
  • JLPT Szint: N2
  • 8. 度
  • Onyomi: と、ど、たく
  • Kunyomi: たび、
  • Jelentés: fok, megjelenések száma, esemény, előfordulás
  • JLPT Szint: N4
  • 9. 日
  • Onyomi: にち、じつ
  • Kunyomi: ひ、び、か
  • Jelentés: nap, Nap, Japán
  • JLPT Szint: N5
  • 10. 成
  • Onyomi: せい、じょう
  • Kunyomi: なる、なす
  • Jelentés: valamivé válni, nőni
  • JLPT Szint: N3
Ahogyan a fentiekben már említettem a japán nyelvvizsga rendszer különböző szintjeit a karakterek illetve a nyelvtani szerkezetek használatának gyakorisága szerint alakították ki. Mindezek mellett érdekesnek találom, hogy a közgazdasági szövegmintán elvégzett analízis eredményének első helyén a 業 kanji áll, ami nem a leggyakoribb hanem a második leggyakoribb listán található. Továbbá az első 10 versenyző között lehet még találni N2 kanjikat is. Ebből arra következtettem, hogy japán nyelvű közgazdasági szövegek olvasásához egy meglehetősen biztos kanji tudásra van szükség.

További olvasnivaló: Hogyan tanuljunk ingyen japánul

Források:



További olvasnivalók

További videók