8 ok, amiért Japán ennyire tiszta

Bár Japánnak vannak környezeti problémái, amelyeket még meg kell értenie, és kezelnie kell, mint például a szemét a Seto-tóban, összességében egy nagyon tiszta ország. A városok különösen jól gondozottak ilyen téren. A graffiti ritka, az emberek ritkán szemetelnek, és nincsenek súlyos bírsággal fenyegető táblák, ha mégis így tennek valaki. Bár nem minden japán ennyire túlbuzgó a tiszta és rendezett életet illetően, mint az ismert honfitársuk, Marie Kondo, ha a nyilvános helyek tisztaságáról van szó, a japán városok természetszerűen ragyognak.

Miért tiszta Japán? Miért olyan nagy a higénia?



Japánban biztosan van egy uralkodó eszme, miszerint a tiszta egyben jó is. A saját iskolájuk takarításáért felelős gyerekektől kezdve a shinkansenek rituálészerű takarításáig, nem tart sokáig egy turistának, hogy gyanakodni kezdjen, igenis van valami a sok söprögető, törölgető, fertőtlenítő alak mögött, akik nem nyalogatnak bélyegeket és akik leveszik a cipőjüket az épületbe való belépés előtt.



Íme némi betekintés a tisztaság kultúrájába.



1. Nincs nyilvános szemetes? Nem gond!



Az egyik első dolog, amit észrevehetsz, miután lábat vetettél az országban, hogy elég kevés nyilvános szemeteskukát találsz, miután elhagytad a vasútállomást. A saját országomban biztos vagyok benne, hogy azért van ennyi kuka, hogy eltántorítsa az embereket attól, hogy a földre dobáljanak dolgokat. De általánosságban véve a japánok nem várják el másoktól, hogy bánjanak el az ő szemetükkel. Arra tanították őket, hogy vállalják a felelősségüket a saját rendetlenségükért, és vigyenek haza minden szemetet, hogy ott tudják kidobni.



2. Takaros szemét



Az egyik ok, amiért kapsz egy szatyrot a boltban vásárkáskor, akkor is, ha csak egy-két dolgot vettél, hogy a szatyor segít mindent egy helyen tartani, akkor is, ha a tartalma már hulladékká válik. Ki akar a táskájába vagy hátizsákjába tenni egy üres üdítősdobozt vagy egy koszos joghurtospoharat amíg szemetest talál? Senki, ezért segít a szatyor, hogy megfelelő módon kezelhesd a hulladékot. A távolsági buszokon minden üléshez tesznek egy szatyrot azzal a kifejezett szándékkal, hogy az emberek abba tehessék a szemetüket (és esetleg haza is vigyék) ahelyett, hogy csak ledobnák a padlóra vagy az ülésükön hagynák.



Bár műanyagpazarlásnak tűnik, segít emlékeztetni az embereket, hogy figyeljenek a viselkedésükre. És ha figyelsz a környezetedre, akkor a saját szatyrodat használod szemetesnek, a műanyagot pedig ott hagyod valakinek, akinek valóban szüksége van rá.



3. A magánlakásoktól és az üzletektől is elvárják, hogy tisztán tartsák a környezetüket



Miért lenne szükség utcaseprőkre, amikor lakók potenciálisan végtelen forrása érhető el az épületekben és a járdákon? Minden reggel sokféle embert láthatsz Japánban söprögetni a házuk körül és a munkahelyükön. Nem építőipari munkások, hanem üzlettulajdonosok, irodai dolgozók, nővérek, stb.



4. A dolgok kidobásának művészete van



Ha háztartási hulladékról van szó, egyszerűen csak kidobod a szemeteszsákot a környék kijelölt útszéli szakaszára. A szelektív gyűjtés napján gondosan szét kell válogatnod a szemetedet. És hogy biztosan megtedd, a szomszédok sorban ellenőrzik a teljes folyamatot (ezt "gomi toban"-nak hívják). Nem válogattad ki az újságokat és magazinokat mielőtt bedobtad volna őket a halomba? Nem öblítetted el a szójaszószos üveget mielőtt bedobtad az újrahasznosíthatós edénybe? Ejnye, ejnye. Vissza kell vinned a szemetesből.



5. Az önkéntes szemétszedő szervezetek segítenek fenntartani az emberek figyelmét



Ezek a nonprofit szervezetek példátlan szintre emelik a szemét üldözését. A Greenbird, amely egy Japán számos prefektúrájában megtalálható szervezet, időről-időre meghívja a városlakókat, hogy tisztítsanak ki nagyforgalmú területeket, például a vasútállomás környékét. Egyszer csatlakoztam egy csoporthoz, és teljesen ledöbbentem. Azt hittem, hogy üres sörös- és üdítősdobozokat, gyorséttermi csomagolásokat, stb. fogunk szedegetni. De nem, apró kis papírdarabokat emeltünk ki a sárból, és bokrok mögött bújkáló cigarettacsikkeket szedtünk fel. A nagyrésze törmelék volt, amit alig lehetett látni. De ez a lényege – takarítsd fel, mielőtt láthatóvá válna. Az emberek pedig kevésbé szemetelnek rendezett helyen, mint az eleve koszos helyeken.



Van egy Greenbird-ágazat Szingapúrban is (nem meglepetés), és a japán szervezet is megcsillogtatta a képességeit Párizsban is!



6. A makulátlan tömegközlekedés az elvárás



Erről ennyit!



7. Tisztaság – az utakon is



Az egyik dolog, ami meglepett, mikor először jártam Japánban, hogy még a teherautók, például amiket építkezéseken használnak cementkészítésre, földszállításra, azok is teljesen tiszták. Minden este a munka végeztével a kamionsofőrök gondosan lemossák a járműveiket. Az autópályán közlekedő félpótkocsis szerelvények makulátlanok, a krómrészek gondosan polírozottak, mert a sofőrök büszkék a gyönyörűen csillogú járművekre.



És ne feledjük a fehérkesztyűs taxisofőröket, akik addig is tisztogatják a járgányukat, amíg a következő utast várják.



8. Környék-tisztogatások



Ha Japánban élsz, gyakran megkérnek, hogy csatlakozz a rendszeresen szervezett (és félig-meddig kötelező) tisztításokra a környékeden. Ezeken az alkalmakon, akár korán reggel 7 órakor, hogy az emberek még munka előtt csatlakozhassanak, a szomszédok kesztyűt húznak, ásókat, kaszát, gereblyét, metszőollót visznek megukkal, hogy közösen kitisztítsák a csatornafedőket, megmetsszék a fákat, növényeket, füvet, és általánosságban megtisztítsák a környező területet, ideértve a kis parkokat és nyilvános illemhelyeket is. Egy kis segítség sokra megy, és a lakók büszkék lehetne a környékükre. Ez egyszerűen része a tiszta és takaros kultúrának, és segít a szomszédoknak közösséggé kovácsolódni.



Számos más oka van, hogy Japán miért ennyire tiszta, de ez csak néhány, amit most meg akartunk veled osztani. Ráadásul, úgy néz ki, hogy ezek működnek is!


Illusztráció: pakutaso



További olvasnivalók

További videók