A japán igék feltételes módjának ragozása

2016-04-09 LB 2838

A haladó japán nyelvtanulás első lépéseit a feltételes szerkezetek elsajátítása jelenti. Ehhez viszont alaposan ismerni kell az igék csoportosításának módját, valamint a japán igeragozást. Japán nyelvű összetett mondatok kialakítása során gyakran szükség van a feltételes módra, hiszen a mindennapi életünk feltételekhez kötött. "Ha megcsinálod a házifeladatot, focizhatsz". "Ha elmész a barátaiddal nélkülem, mérges leszek". Ehhez hasonló mondatok, szinte óránként hagyják el szánkat. Japán nyelv tanulásakor, az egyszerű múlt ideji forma megelőzi a feltételes szerkezetet. Ez azért van, mert a ragozásuk szorosan összefügg.

A japán feltételes mód tulajdonképpen a ta-formához csatolt ら hiraganából áll elő.

Azonban a feltételes szerkezetet nem csak az egyszerű múlt ideji alakból lehet képezni. Ennek az egyszerűbb formának a képzéséhez nincs feltétlenül szükség a sorrend betartására. A következő néhány bekezdésben szeretném bemutatni a japán feltételes szerkezet ragozását, valamint néhány példával szemléltetni a használatát.

Alapvetően két szerkezetet fogok használni, amelyek egyformán fontosak. A japán írásjegyek (kanjik) olvasatának jelölésére hiraganát és katakanát fogok használni, ezáltal a kanjik ismerete nem előfeltétele a tananyag megértésének.

A kanjik elsajátítása a kezdő japán nyelvtanuló számára lehetetlennek tűnik, viszont megnyugtathatlak, hogy ez koránt sincs így. A kanjik meglehetősen sokféleképp segítenek a japán tanulásban. Számomra a nyelvtanulás elkezdését a kanjik jelentették. A kanjik nem csak szépek, hanem a vizuális típusoknak segítenek a szavak megjegyzésében. A legcélszerűbb talán az első pillanatól kezdve kanjikkal megtanulni a szavakat, hiszen előbb utóbb szükséged lesz rájuk. A japán nyelvvizsga rendszer például öt szintre van felosztva, amelyek egyre több karakter ismeretét követelik meg a vizsgázóktól. A felsőfokú japán nyelvvizsga megszerzéséhez például több, mint kétezer kanji ismeretére van szükség.

Egy érdekes jelenség elmagyarázása érdekében hasonlítsuk össze a japán és a magyar nyelvet. Magyar nyelvű feltételes szerkezetek képzése során a mondat általában "HA"-val kezdődik, valamint az igék ragozása nem változik meg attól, hogy feltételes módban beszél valaki. Abban az esetben, ha megváltozik, akkor a "HA" nem hagyható el a mondat elejéről, tehát a "HA" szócska szoros kapcsolatban áll a feltételes móddal.

Például:

  • Ha megcsinálod a leckét, kapsz fagyit.
  • Megcsinálod a leckét, kapsz fagyit. (Így már nem feltételes mód)
  • Ha megcsinálnád a leckét, kaphatnál fagyit.
  • Megcsinálnád a leckét, kaphatnál fagyit.. (Értelmetlen)

Japán feltételes mód képzésekor az igéket egy speciális alakba kell ragozni, amelyet csak ebben az esetben használnak, és ebből következően a "HA" szócska elhagyható.

Néhány évvel ezelőtt, amikor elkezdett érdekelni a japán nyelv, akkor természetes módon meg szeretem volna tanulni a "HA" megfelelőjét. Ha hasonló cipőben jársz és kinyitsz egy japán-magyar szótárt, akkor fogsz találni néhány japán szót (もし、もしかしたら stb.). Ezt a kettőt például minden probléma nélkül használhatod japán feltételes mondataid elején, azonban élő japán beszédben ritkán hallhatóak. A kezdő japán nyelvet tanuló diák gyakran abba a hibába esik, hogy minden feltételes mondatát もし-val kezdi, amit semmiképp nem tanácsolok.

Igeragozás mentes feltételesmód:

A legegyszerűbb feltételes szerkezetet a következő módon egy と hiragana közbeiktatásával lehet képezni. Ha esetleg tudsz angolul, akkor ez nagyjából az angol 0th conditional-nak felel meg. Tehát akkor használt, amikor a második tagmondat szükségszerű következménye az elsőnek:

Általános igazság:

  • 給料「きゅうりょう」を貰「もら」わないとお金「おかね」がなくなる。
  • Ha nem kapom meg a fizetésem, elfogy a pénzem.

Tudományos tény:

  • シュレーディンガー方程式「ほうていしき」を解「と」くと量子「りょうし」システムのエネルギーを得「え」れる。
  • A Schrödinger egyenletet megoldásával kaphatjuk meg a kvantum rendszer energiáját.
  • 水「みず」は熱「ねっ」せられると蒸気「じょうき」になる。
  • A víz gőzzé válik, ha melegítjük.

Hivatalos környezet, szerződésekben:

  • 解約「かいやく」をすると罰金「ばっきん」を払「はら」わないといけない。
  • Ha felbontjuk a szerződést, büntetést kell fizetnünk.

A következőekben bemutatom az általános japán feltételes mód képzésének szabályait. Magyar anyanyelvűek számára gyakran nehéz elkülöníteni a fenti esetektől, és természetesen sokszor a két alak jelentése átfed. A következő feltételes mód akkor használt, amikor magyar azt mondanánk "abban az esetben", "ha az történik, hogy" vagy "akkor, ha". A ragozási szabály erősen építenek a már bemutatott ta-formára, amelyet, ha esetleg még nem tetted volna, megtanulhatsz egy előző tananyagból. A gyakorláshoz, pedig ajánlom az ingyenes online ta-forma tesztemet. Az ismétlés kedvéért az alábbiakban közlöm a ta-forma képzésének szabályait:

A ta-forma ragozási szabályai:

  • Az egyes ragozású igék ta-formájának képzése: Az utolsó hiraganát az alábbi szabályok szerint kell megváltoztatni:
  • る、う、つ　ー＞　った
  • む、ぶ、ぬ　ー＞　んだ
  • ぐ　ー＞　いだ
  • す ー＞　した
  • く　 ー＞　いた

Például:

  • 送る（おくる）（elküldeni）　ー　送った　
  • 買う（かう）　（venni）ー　買った　
  • 打つ（うつ）　（megütni）ー　打った　
  • 飲む（のむ）　（inni）ー　飲んだ　
  • 死ぬ（しぬ）　（meghalni）ー　死んだ　
  • 脱ぐ（ぬぐ）　（levenni）ー　脱いだ　
  • 貸す（かす）　（kölcsönadni）ー　貸した　
  • 書く（かく）　（írni）ー　書いた　

  • A kettes ragozású igék ta-formájának képzése: Az ige végén álló 'る'-t 'た' -val kell helyettesíteni

Például:

  • 食べる（たべる）　ー　食べた（enni）

  • A hármas ragozású igék ta-formájának képzése:
  • する　ー　した
  • 来る　（くる）　ー　来た　（きた）
Ajánlom még >> Passzív japán igeragozás, avagy mikor (nem) sértődik meg a japán vendég

A japán feltételes mód tulajdonképpen a ta-formához csatolt ら hiraganából áll elő. Ez a forma az angol 1-es és 2-es feltételes módnak feleltethető meg valamilyen szinten. Íme néhány hasznos példa:

  • 他「ほか」の女「おんな」の子「こ」と遊「あそ」んだら、彼女「かのじょ」が怒「おこ」る（だろう）。「遊ぶー遊んだー遊んだら」
  • Ha más lányokkal szórakozna (töltene időt), akkor a barátnője mérges lenne.
  • 日本酒「にほんしゅ」を飲「の」んだら、すぐ酔「よ」う。「飲むー飲んだー飲んだら」
  • Ha sakét innék hamar lerészegednék.
  • 車「くるま」を買「か」ったら生活「せいかつ」が楽「たの」しくなる。「買うー買ったー買ったら」
  • Ha autót vennénk az életünk izgalmassá válna.

A fenti mondatok magyarul úgy hangzanak, mintha a beszélő valóban feltételes módban beszélne, tehát nem egy általános törvényszerűséget fogalmaz meg.

Nézzük még egyszer például az utolsó mondatot. Ha az elsőként említett feltételes formát használjuk, akkor már inkább "bölcsességként" hat a mondat, természetesen tükrözve a beszélő értékrendjét.

  • 車を買うと生活が楽しくなる。「買うー買ったー買ったら」
  • Ha autót veszünk, az életünk izgalmassá válik.

Ebben az esetben japánul is azt hangsúlyozzuk, hogy az autó vásárlása jelentősen megváltoztatja az emberek életét.

Fontos továbbá, hogy a fenti mondatok egyszerű alakban vannak, tehát relatíve "udvariatlanok", így nem használhatod őket ismeretlen emberrel szemben, vagy feleteseddel való beszélgetés során.

Végül megmutatom, hogy mi a teendő ilyen esetben:

  • 他の女の子と遊んだら、彼女が怒ります。「遊ぶー遊んだー遊んだら」
  • Ha más lányokkal szórakozna (töltene időt), akkor a barátnője mérges lenne.
  • 日本酒を飲んだらすぐ酔います。「飲むー飲んだー飲んだら」
  • Ha sakét innék hamar lerészegednék.
  • 車を買ったら生活が楽しくなります。「買うー買ったー買ったら」
  • Ha autót vennénk az életünk izgalmassá válna.

A különbség tulajdonképp csak annyi, hogy a mondatok végét meg kell változtatni. Természetesen az udvarias japán beszéd nem ennyiben merül ki, de a jelent tananyagban elégedjünk meg ennyivel. Az igéket ekkor egy ú.n. masu-formába kell ragozni, amelynek szabályait megtalálod egy előző cikkben.

Olvass még: Hogyan fogjunk taxit japánul a felkelő nap országában



Vissza a blogba

További olvasnivalók

További videók

Imulat
Kínai
Japán
Hasznos anyagok
Filozófia
Rólam
Hírek