A japán igék ragozásának alapjai

Élet Japánban
Bogi történetei

A japán igék ragozásának alapjai

2016-07-19 LB 10773

Az első japán mondatok megalkotása során fontos, hogy az igéket a megfelelő ragozott alakban használd. A későbbi szerkezetek elsajátításakor is elengedhetetlen az igék csoportosításának ismerete. A nyelvtani könyvek mintájára a továbbiakban én is a megfelelő csoport számára fogok hivatkozni, amikor egy bizonyos nyelvtani szabályt elmagyarázok.

A japán igéket három nagy csoportra lehet felosztani

A japán igéket viszonylag egyszerű módon három nagy csoportra osztják a nyelvészek és a nyelvtanárok. Természetes módon, mint az élet minden terén itt is lesznek kivételek. A jó hír viszont az, hogy bizonyos kivételeknek létrehoztak egy különálló csoportot, a rossz hír pedig, hogy az egyes és a kettes csoport között van átfedés, és ezeket az igéket egyenként meg kell tanulni.

A japán igék csoportosításakor fontos, hogy jól ismerd a hiragana ABC-t

A japán igeragozás megértésének előfeltétele a katakana és hiragana ABC-k elsajátítása. Ez nem csak azért fontos, mert az igéket ezen karakterek segítségével fogom leírni, hanem azért is, mert sok nyelvtani szabály a japán nyelv magánhangzó rendszerére épül.

Ezt legjobban úgy lehet megérteni, ha már tisztában vagy az előbb említett fogalmakkal. Ha esetleg még nem menne olyan jól a hiragana, vagy a katakana, itt tudod őket gyakorolni (katakana és hiragana). Ezzel kapcsolatban kiegészítésként annyit jegyeznék meg, hogy a legtöbb hiragana/katakana egy szótagot jelöl. Ezek a szótagok a következő magánhangzókra végződhetnek: a, i, u, e, o. A kiejtés során figyelni kell, hogy a gyakori angol átiratokban használt u hangot ü-nek ejtsd. A hiragana és katakana ábécé tulajdonképp úgy alakul ki, hogy az előbb felsorolt öt magánhangzó elé különböző magánhangzókat tesznek.

Abban az esetben, ha például “k”-val képezzük őket:

か　ー　ka
き　ー　ki
く　ー　ku
け　ー　ke
こ　ー　ko

A rövid alapozó után nézzük tehát a japán igék rendszerezését. Egy előző cikkben már beszámoltam a japán melléknevek ragozásával kapcsolatos tudnivalókról. Ekkor megemlítettem, hogy a japán szavaknak alapvetően két formája van. A szótári alak az, amelyet egy szótárat felütvén találhatunk meg, a ragozott alak pedig nyilván az, amelyet a végződés megváltoztatásával kaphatunk. Ha egy szótárban japán igét keresel, akkor mindenféleképp olyan alakban fogod megtalálni, amely ”u”-s hangra (ne felejtsd, ezt inkább ü-nek kell ejteni) végződik amely a következők egyike lehet:

る、ゆ、む、ふ、ぬ、つ、す、く、う　「nem vagyok benne biztos, hogy mindegyikre van is példa...」

Amint az előbb említettem a japán igéket három nagy csoportra lehet osztani. Ezek közül a legkönnyebb a hármas csoportot megtanulni, hiszen csak két tagja van, amelyek ragozott alakjai minden esetben rendhagyó módon képződnek.

3-mas csoport（不規則動詞）:

来る　「くる」　ー　jönni
する　ー　csinálni

Az egyes és kettes csoport megkülönböztetése viszont valamivel nehezebb.

Szabály 1: Azok az igék, amelyek nem る(ru)-re végződnek az egyes csoportba tartoznak.

Szabály 2: Azok az igék, amelyek る-re végződnek, és magas hang (e,i), vagyis magas hangot tartalamzó hiragana áll a る előtt, a kettes csoportba tartoznak.

Szabály 3: Azok az igék, amelyek る-re végződnek, és mély hang áll a る-előtt szintén az egyes csoportba tartoznak.

Talán, ha néhány példával szemléltetem a dolgot érthetőbb lesz:

1-es csoport（五段動詞） ( a lista nem teljes):

írni: 書く　「かく」
beszélni: 話す　「はなす」
inni: 飲む　「のむ」
szórakozni: 遊ぶ　「あそぶ」
levenni: 脱ぐ　「ぬぐ」
mérges lenni: 怒る　「おこる」(lásd: 3-mas szabály)
dekorálni: 飾る　「かざる」(lásd: 3-mas szabály)
eladni: 売る　「うる」(lásd: 3-mas szabály)

A fenti lista azt hiszem nem sok magyarázatot igényel, hiszen amelyik ige nem る-re végződik, vagy mély magánhangzó van a る előtt az bizony az egyes csoportba tartozik.

2-es csoport（一段動詞） ( a lista nem teljes):

enni: 食べる　「たべる」
nézni: 見る　「みる」
leszállni: 降りる　「おりる」
felkelni, megtörténni: 起きる　「おきる」
viselni: 着る　「きる」

A kettes csoport listája is viszonylag egyértelmű. Ha magas magánhangzó áll a る előtt, akkor az a kettes csoportba tartozik.
Mire jó ez az egész? Itt elmagyarázom: "Udvarias és hasznos japán igeragozás"

Van néhány olyan japán ige, amely annak ellenére, hogy ugyan 2-es ragozásúnak tűnik mégis az egyes csoportba tartozik

Az előző szabályok szerint, ugya a 2-es csoportba tartoznának, de mégis az 1-esbe tartoznak a következő igék ( a lista nem teljes):

lecsökenni: 減る　「へる」
csúszni: 滑る　「すべる」
rúgni: 蹴る　「ける」
futni: 走る　「はしる」
vágni: 切る　「きる」
kell, szükséges: 要る　「いる」
vizessé válni: 湿る　「しめる」
beszélni: 喋る　「しゃべる」
hazamenni: 帰る　「かえる」

A fenti igék azért tartoznak a kivétel kategóriájba, mert a る előtt ugyan magas magánhangzó van (”e” vagy ”i”), azok mégis az egyes csoportba tartoznak. Szerencsére ezekből megszámlálhatóan sok van, valamint a ragozási formák megtanulása után viszonylag természetes lesz a használatuk.

Teszt segítségével tanulom meg a japán igéket!

Forrás 1: http://nekonanihongo.jugem.jp/?eid=64

Vissza a blogba