Bevezetés a japán igék ragozásába

Ha szeretnél udvariasan megkérni valakit valamire japánul vagy összekapcsolni két tagmondatot akkor ez a cikk neked való. Továbbiakban azt is ismertetni fogom, hogy hogyan mondjuk azt japánul hogy: “Kérlek tegyél meg nekem valamit!”, vagy “Azt szeretném, hogy ezt és ezt tedd meg!”. Mivel a japán nyelv, hasonlóan a magyar nyelvhez, az agglutináló nyelvek családjába tartozik el kell sajátítanod az igék ragozásának módját. A következőekben némileg nehezebb nyelvtani magyarázatokat fogok bemutatni, ezért mielőtt elmélyülnél a részletekben, és ha esetleg még nem tetted volna meg, azt javaslom, tanulmányozd át az oldalon található többi nyelvtani anyagot. Az alábbiak megértéséhez nincsen feltétlenül szükség a kanjik ismeretére, hiszen a kanjikban kevésbé jártas tanulók számára hiraganával is oda fogom írni az adott szó olvasatát, de természetesen a nyelvtani anyagok elsajátítása mellett mindenképp tanácsos a karakterek folyamatos tanulása.

A japán igéket három nagy csoportra lehet felosztani és a te-forma képzése a csoportokra vonatkozó szabályok szerint változik


Ahogyan már az előbb említettem a japán agglutináló nyelv, ami azt jelenti, hogy az adott nyelvtani szerkezeteket a szavak különböző ragozásával képzi. Ebből kifolyólag, ha például múltidőben szeretnél beszélni, meg szeretnéd kérni a partnert valamire, vagy tagmondatokat szeretnél összekapcsolni, akkor ismerned kell az igeragozás szabályait.

A japán igéket a nyelvészek alapvetően három csoportba sorolják be. Ami viszonylag nehezíti a nyelvtanulást az az, hogy vannak olyan igék amelyek első ránézésre a kettes csoportba tartoznak, de az egyes csoport szabályai szerint ragozódnak. Ezeket a kivételes igéket egyenként kell az idők folyamán fokozatosan megtanulni. Az alábbi szabályokat a három csoportra vonatkozóan fogom bemutatni, ezért nagyon fontos a csoportosítás szabályainak ismerete.

Ha udvariasan meg szeretnéd kérni a partneredet valamire, a te-formát kell használnod

Ezeket a szabályokat megtalálhatod egy előző cikkemben de az ismétlés kedvéért az alábbiakban közlöm őket.

  • Szabály 1: Azok az igék, amelyek nem る(ru)-re végződnek az egyes csoportba tartoznak.
  • Szabály 2: Azok az igék, amelyek る-re végződnek, és magas hang (e,i), vagyis magas hangot tartalamzó hiragana áll a る előtt, a kettes csoportba tartoznak.
  • Szabály 3: Azok az igék, amelyek る-re végződnek, és mély hang áll a る-előtt szintén az egyes csoportba tartoznak.

Abban az esetben, ha össze szeretnél kötni két japán tagmondatot, például azt szeretnéd mondani, hogy ezt és ezt csináltam majd ide mentem és itt pedig ezt csináltam akkor egy úgynevezett te-formára(て形) lesz szükséged. Ez a későbbi, nehezebb japán nyelvtani szerkezetek tárgyalása során is elő fog majd jönni, ezért ajánlom, hogy alaposan tanuld meg a képzés szabályait.

A te-forma képzésének bemutatásához a japán igék szótári formáját fogom kiindulásnak tekinteni. Vannak olyan japán nyelvtanárok is azonban, akik az úgynevezett masu-formát tanítják először és ebből vezetik le a későbbi szerkezeteket. Nyilván ez sem egy hibás megközelítés, viszont én személy szerint úgy gondolom, a szótári alakból kiindulva sokkal könnyebb az igék ragozásának tárgyalása.

Nézzük hát a japán igék te-formájának képzését attól függően, hogy melyik csoportba tartoznak.

  • Az egyes ragozású igék te-formájának képzése: Az utolsó hiraganát az alábbi szabályok szerint kell megváltoztatni:
  • る、う、つ ー> って
  • む、ぶ、ぬ ー> んで
  • ぐ ー> いで
  • く ー> いて
  • すー> して

Például:

  • 送る(おくる) ー 送って (küldeni)
  • 買う(かう) ー 買って (venni)
  • 打つ(うつ) ー 打って (ütni)
  • 飲む(のむ) ー 飲んで (inni)
  • 死ぬ(しぬ) ー 死んで (meghalni)
  • 脱ぐ(ぬぐ) ー 脱いで (levenni)
  • 貸す(かす) ー 貸して (kölcsönadni)
  • 書く(かく) ー 書いて (írni)

  • A kettes ragozású igék te-formájának képzése: Az ige végén álló 'る'-t 'て' -vel kell helyettesíteni

Például:

  • 食べる(たべる) ー たべて (enni)

  • A hármas ragozású igék te-formájának képzése:
  • する ー して
  • 来る (くる) ー 来て (きて)
Olvass még >> Udvarias és hasznos japán igeragozás

A te-forma nemcsak szívesség kérésre használható

Abban az esetben, ha meg szeretnéd kérni beszélő partneredet valamire, akkor a te-formád kell használnod. Szívességet viszont elég sokféleképpen kérhetünk japánul. Minden egyes variánsának némileg különbözik az érzelmi tartalma, udvariassági foka. Nyelvtanulmányaim folyamán eddig még nem találkoztam olyan emberrel aki 100 %-ig pontos választ tudott volna adni arra, hogy az adott helyzetben a szerkezetek közül melyiket kell használni.

A szerkezeteket udvariassági töltetük szerint valamilyen szinten össze lehet hasonlítani, de arra, hogy a beszélő partnereddel szemben a két majdnem ugyan annyira udvarias variáns közül éppen melyiket kell használni nem igazán van jó recept. Természetes módon ha minden alkalommal a lehető legudvariasabb formát használjuk akkor nem kerülhetünk kellemetlen helyzetbe, viszont például ismerősünkkel szemben túlzás lehet. Egy jó analógia az, amikor magyarul beszélünk és nem tudjuk eldönteni, hogy a partnerünket magázzuk-e, vagy tegezzük.

Az olvasóban jogosan merül föl a kérdés: "Ugyan mire való a te-forma?". Eddig csak száraz nyelvtanról beszéltem, ezért a szabályok után következzen néhány példa minden egyes csoportra.

Egy gyakori mód arra, hogy hogyan kérjük meg valamire partnerünket:

  • te-forma + ください!
    • Kissé udvariasabb szívesség kérési forma:

      • te-forma + もらえますか / もらえませんか ?
      • te-forma + くれますか / くれませんか ?
        • Nagyon udvarias szívesség kérési forma:
          • te-forma + 頂(いただ)けますか ?
          • te-forma + くださいますか ?
            • A te-forma nemcsak szívesség kérésre használható. Arra is jó, hogy két tagmondatot összekapcsoljunk. Ez nagyon gyakran előfordul, amikor például valamilyen múltban megtörtént eseményt mesélünk el. Nézzük például a következő rövid összetett mondatocskát: