A japán nyelv nyelvtana meglehetősen összetett, viszont a nyelvtani szabályok viszonylag egyértelműek. Ennek köszönhetően a mellékneveket is, egy két kivételtől eltekintve, egészen jól lehet csoportosítani. A csoportosítás a továbbiakban azért lesz fontos, mert a ragozási szabályok az adott melléknév típusától függően változnak.
A japán melléknevek két nagy csoportra oszthatók
A japán mellékneveknek alapvetően két típusa van, a kivételeket, pedig azok jelentik, akik az egyik csoportból átmásznak a másik csoportba. Az, hogy az adott melléknév melyik csoportba tartozik a végződéséből megállapítható. Vannak olyan melléknevek amelyek ”i” (továbbiakban az い hiraganát fogom használni) hangra, és vannak olyan melléknevek, amelyek ”na” (továbbiakban な hiragana) szótagra végződnek. A két hiraganát használva tehát meg lehet különböztetni い(japánul: い形容詞、けいようし), valamint な(japánul: ナ形容詞) típusú japán mellékneveket.
A japán nyelvtanulás során nagyon fontos a japán nyelvtan megfelelő elsajátítása
A kivételeket pedig olyan azok a melléknevek jelentik, amelyek ugyan い-re végződnek, mégis な típusúak.
Például:
A japán melléknevek alapvető szabályai mellett megjegyezném még, hogy a külföldi nyelvekből átvett(japánul: 外来語、がいらいご), ”eljapánosított” szavak esetében な típusú melléknév képződik.
Itt szeretném felhívni a figyelmet egy érdekes jelenségre, amelyet a legtöbb japán ember sem tudatosít magában. A fenti lista első példájával még nincsen probléma, mert az angol ”handsome” tényleg jóképűt jelent. Viszont. Az angol ”smart” szó nem azt jelenti, hogy vékony, hanem azt, hogy okos. Ennek a hibás átvételnek az egyik eredménye az, hogy a legtöbb japán fiatal azt hiszi, hogy a smartphone az vékony telefon és nem okostelefon. A lista utolsó tagja pedig az angol ”naive” szó ”eljapánosítása”, amely megint nem tükrözi az eredeti jelentést, hiszen a naívságnak az érzékenységhez semmi köze.
A japán szavak ragozásának tárgyalása során megkülönböztetünk ragozott, illetve szótári alakot(japánul: 辞書形、じしょけい). Ezek valamilyen szinten önkényes és egyszerű definíciók. Szótári alak az az, amit a szótárban találhatunk, a ragozott pedig nyilván az amit a végződés megváltoztatásával kaphatunk.
Egy egyszerű példával élve:
い-típusú melléknév és ragozott alakja:
な-típusú melléknév és ragozott alakja:
Főnevek jelzős szerkezetének képzésekor viszonylag egyszerű módon az adott melléknév szótári alakját a főnév elé kell helyezni.
Felhasználva az előző egyszerű példát:
い-típusú melléknév és jelzős szerkezete:
な-típusú melléknév és jelzős szerkezete:
Nézzünk két viszonylag gyakran használt, egy い-típusú (magas: 高い、たかい) és egy な-típusú (nyüzsgő: 賑やかな、にぎやかな)melléknevet. A ragozásuk az alábbiak szerint alakul:
Bizonyos alakoknál létezik másfajta ragozási forma is. Ilyen lehet például az, amikor 賑やかではない helyett 賑やかじゃない használ a beszélő. A jelen összefoglalóban megpróbáltam a lehető leggyakrabban használtakat közölni.
A japán melléknevek ragozása nem bonyolult, megtanulása viszont időigényes
FIGYELEM! A példamondatok mindenféle udvariassági formát nélkülözve egyszerű alakban vannak közölve. Semmi esetre se használd tanároddal, főnököddel (feljebbvalóval) szemben! Barát, barátnő közvetlen ismerős esetében semmi probléma. Ha szeretnéd udvariasan kifejezni magadat, ajánlom olvasd el a ”keigo” - val kapcsolatos írásomat is.
Forrás 1: http://kyoan.u-biq.org/na-adjective.html
Forrás 2: http://kyoan.u-biq.org/i-adjective.html