Passzív japán igeragozás, avagy mikor (nem) sértődik meg a japán vendég

A japán nyelv előszeretettel, a magyar nyelvnél gyakrabban használja a passzív szerkezetet. Az angol nyelvtől eltérően nem csak akkor használt, amikor a mondat alanya ismeretlen. A következő néhány bekezdésben bevezetem az olvasót a passzív szerkezet nyelvtani szabályaiba, valamint néhány példa segítségével bemutatom a használatát.

A japán nyelv előszeretettel, a magyar nyelvnél gyakrabban használja a passzív szerkezetet.


A ragozási szabályok viszonylag jól érthetőek és néhány kivételes igétől eltekintve gyorsan megtanulhatóak. A passzív szerkezet tanulása előtt érdemes tisztában lenni a japán igék csoportosításával, hiszen a japán igeragozás alapvetően erre épül.

A japán igéket három nagy csoportra lehet felosztani. Mindezek mellett vannak olyan igék, amelyek ugyan kettes ragozásúnak tűnnek, viszont mégis az egyes csoportba tartoznak. A ragozási szabályok attól függően, hogy az adott ige melyik csoportba tartozik, eltérnek. Az úgynevezett te-forma tárgyalásakor már írtam a csoportosítás fontosságáról. A passzív szerkezet elsajátítása előtt javaslom, hogy mindenképp olvasd el az előző nyelvtani útmutatót. Az idők folyamán számos japán ige tesztet is feltöltöttem az oldalra, amelyek segítségével ingyenesen tesztelheted a tudásodat.

A rövid bevezető után vágjunk is bele. Minden esetben, amikor bemutatok egy új nyelvtani szabályt, amely az igeragozással kapcsolatos, az három részből fog állni, hiszen a japán igéket erre a három csoportra lehet felosztani.

A hármas csoport a legkönnyebben tanulható. Ez csak két igéből áll, viszont az adott ragozástól függően ezek “szabálytalanul” ragozódnak, ezért minden egyes esetben külön meg kell őket tanulni.

A legnehezebb talán az egyes csoport, hiszen az ige utolsó hiraganája mindig valamilyen új szabály szerint változik, amit nem lehet "csak úgy kitalálni".

A kettes csoportra vonatkozó szabály általában úgy fog szólni, hogy “távolítsd el az utolsó hiraganát majd csatolj néhány újat a megmaradtakhoz”.

A japán igék passzív formájának ragozási szabályai:

Szabály 1. (1-es csoport): helyettesítsd az utolsó hiraganát az “a”- hangú párjával és csatolj hozzá egy “られる”-t

“a” hangpárok:

  • る ー ら
  • む ー ま
  • ぬ ー な
  • つ ー た
  • す ー さ
  • く ー か
  • う ー あ

Szabály 2. (2-es csoport):távolítsd el az utolsó hiraganát és csatolj hozzá egy “られる”-t

Szabály 3. (3-es csoport):

  • する ー> される
  • 来(く)る ー> 来(こ)られる
Olvass még >> Bevezetés a japán udvarias nyelvbe, vagyis a keigoba

Egy néhány japán ige passzív alakja:

1-es Csoport:

  • 送(おく)る  (elküldeni) ー> 送(おく)られる
  • 飲(の)む (inni)ー> 飲(の)まれる 
  • 払(はら)う (fizetni)ー> 払(はら)われる 

2-es Csoport:

  • 食(た)べる (enni)ー> 食(た)べられる
  • 見(み)る (nézni, látni)ー> 見(み)られる 
  • 寝(ね)る (aludni)ー> 寝(ね)られる 

3-mas Csoport:

  • する (csinálni)ー> される
  • 来(く)る (jönni)ー> 来(こ)られる

A következőkben pedig bemutatok néhány mondatot, amelyekben passzív igeragozást használok. Ezek azok az esetek, amikor azért használ a beszélő passzív szerkezetet, mert a mondat alanya nem ismert, tehát a lentiekből nyugodtan kihagyható. Itt annyit megjegyeznék, hogy az ilyen típusú mondatok a japán nyelvben nem túl gyakoriak sokszor akkor használják őket, amikor például passzív angol mondatokat fordítanak le. Ha esetleg mégis hangsúlyozni szeretnéd a mondat alanyát, akkor egy "に"-t kell utána használni.  

  • メールが田中(たなか)さんに送られた。
  • Az email Tanaka-san által lett elküldve.
  • アイスがピーターさんに食べられた。
  • A jégkrém Péter által lett elfogyasztva.
  • メールが田中さんに転送された。
  • Az email Tanaka-san által lett továbbküldve.

Ahogyan azt a cikk elején már említettem, a passzív szerkezetet használhatjuk más esetekben is. A következő kérdést gyakran lehet éttermekben hallani:

  • ワインは赤(あか)と白(しろ)がございますが、どうされますか?
  • Van fehér és vörösborunk, melyiket óhajtja?

Ha a barátod vagy barátnőd kérdezné ugyan ezt tőled, akkor a következő módon tenné:

  • ワインは赤と白があるけどどうする?
  • Van fehér és van vörösbor is, milyet kérsz?

Valószínűleg első ránézésre szembeötlő, hogy a pincér sokkal hosszabban fejezi ki magát. Ez azért van, mert Japánban ha valamilyen szolgáltatás veszel igénybe, akkor valamilyen szinten a kiszolgáló főlé kerülsz az adott pillanatra a társadalmi ranglétrán. Ebből következően a kiszolgáló személyzet kutya köteles udvarias nyelvezetet ["sonkeigo(尊敬語)"] használni a vendéggel szemben, ami gyakran bonyolultabb szerkezetek használatát követeli meg. Ha nem így tenne, a legtöbb japán vendég megsértődne és nem venné igénybe többet a szolgáltatást.

A passzív igeragozás és az udvarias japán nyelvezet kapcsolata:

A pincér a kérdés udvariasabbá tétele érdekében “する” helyett “される”-t használ, ami a fenti szabályok alapján passzív igeragozásnak felel meg. Egy általános szabályként elmondható, hogy ha partnerünk cselekedeteit passzív módban mondjuk, akkor azzal megtisztelhetjük őt.

Néhány példa passzív japán igeragozásra, amely emeli a mondandó udvariassági fokát:

  • 何(なに)を飲まれますか ?
  • Mit iszik? Mit parancsol? Milyen itallal szolgálhatok?
  • 社長(しゃちょう)は映画(えいが)を見られています。
  • A főnököm éppen TV-t néz.
  • 先生(せんせい)は今日(きょう)不在(ふざい)ですけれども明日(あした)来られると思います。
  • A professzor úr éppen nincs itt, de szerintem holnap itt lesz.
  • 先生、明日来られますか?
  • Jön holnap professzor úr?
  • 社長、来週(らいしゅう)参加(さんか)されますか?
  • Főnök, részt vesz a jövőhéten?
  • 田中さん、何を食べられますか?
  • Mit szeretne enni Tanaka-san?
  • 立岡さん、メールを送られましたか?
  • Elküldte az email-t Tachioka-san?
Ajánlom még: A Japán üzleti és udvarias nyelvezet néhány alapvető szabálya



További olvasnivalók

További videók