Passzív japán igeragozás, avagy mikor (nem) sértődik meg a japán vendég

Élet Japánban
Bogi történetei

hiraganatest.com

Passzív japán igeragozás, avagy mikor (nem) sértődik meg a japán vendég

2016-03-25 LB 2676

A japán nyelv előszeretettel, a magyar nyelvnél gyakrabban használja a passzív szerkezetet. Az angol nyelvtől eltérően nem csak akkor használt, amikor a mondat alanya ismeretlen. A következő néhány bekezdésben bevezetem az olvasót a passzív szerkezet nyelvtani szabályaiba, valamint néhány példa segítségével bemutatom a használatát.

A japán nyelv előszeretettel, a magyar nyelvnél gyakrabban használja a passzív szerkezetet.

A ragozási szabályok viszonylag jól érthetőek és néhány kivételes igétől eltekintve gyorsan megtanulhatóak. A passzív szerkezet tanulása előtt érdemes tisztában lenni a japán igék csoportosításával, hiszen a japán igeragozás alapvetően erre épül.

A japán igéket három nagy csoportra lehet felosztani. Mindezek mellett vannak olyan igék, amelyek ugyan kettes ragozásúnak tűnnek, viszont mégis az egyes csoportba tartoznak. A ragozási szabályok attól függően, hogy az adott ige melyik csoportba tartozik, eltérnek. Az úgynevezett te-forma tárgyalásakor már írtam a csoportosítás fontosságáról. A passzív szerkezet elsajátítása előtt javaslom, hogy mindenképp olvasd el az előző nyelvtani útmutatót. Az idők folyamán számos japán ige tesztet is feltöltöttem az oldalra, amelyek segítségével ingyenesen tesztelheted a tudásodat.

A rövid bevezető után vágjunk is bele. Minden esetben, amikor bemutatok egy új nyelvtani szabályt, amely az igeragozással kapcsolatos, az három részből fog állni, hiszen a japán igéket erre a három csoportra lehet felosztani.

A hármas csoport a legkönnyebben tanulható. Ez csak két igéből áll, viszont az adott ragozástól függően ezek “szabálytalanul” ragozódnak, ezért minden egyes esetben külön meg kell őket tanulni.

A legnehezebb talán az egyes csoport, hiszen az ige utolsó hiraganája mindig valamilyen új szabály szerint változik, amit nem lehet "csak úgy kitalálni".

A kettes csoportra vonatkozó szabály általában úgy fog szólni, hogy “távolítsd el az utolsó hiraganát majd csatolj néhány újat a megmaradtakhoz”.

A japán igék passzív formájának ragozási szabályai:

Szabály 1. (1-es csoport): helyettesítsd az utolsó hiraganát az “a”- hangú párjával és csatolj hozzá egy “られる”-t

“a” hangpárok:

る　ー　ら
む　ー　ま
ぬ　ー　な
つ　ー　た
す　ー　さ
く　ー　か
う　ー　あ

Szabály 2. (2-es csoport):távolítsd el az utolsó hiraganát és csatolj hozzá egy “られる”-t

Szabály 3. (3-es csoport):

する　ー＞　される
来（く）る　ー＞　来（こ）られる

Olvass még >> Bevezetés a japán udvarias nyelvbe, vagyis a keigoba

Egy néhány japán ige passzív alakja:

1-es Csoport:

送（おく）る　（elküldeni）　ー＞　送（おく）られる
飲（の）む　（inni）ー＞　飲（の）まれる　
払（はら）う　（fizetni）ー＞　払（はら）われる

2-es Csoport:

食（た）べる　（enni）ー＞　食（た）べられる
見（み）る　（nézni, látni）ー＞　見（み）られる　
寝（ね）る　（aludni）ー＞　寝（ね）られる

3-mas Csoport:

する　(csinálni)ー＞　される
来（く）る　（jönni）ー＞　来（こ）られる

A következőkben pedig bemutatok néhány mondatot, amelyekben passzív igeragozást használok. Ezek azok az esetek, amikor azért használ a beszélő passzív szerkezetet, mert a mondat alanya nem ismert, tehát a lentiekből nyugodtan kihagyható. Itt annyit megjegyeznék, hogy az ilyen típusú mondatok a japán nyelvben nem túl gyakoriak sokszor akkor használják őket, amikor például passzív angol mondatokat fordítanak le. Ha esetleg mégis hangsúlyozni szeretnéd a mondat alanyát, akkor egy "に"-t kell utána használni. 　

メールが田中（たなか）さんに送られた。
Az email Tanaka-san által lett elküldve.

アイスがピーターさんに食べられた。
A jégkrém Péter által lett elfogyasztva.

メールが田中さんに転送された。
Az email Tanaka-san által lett továbbküldve.

Ahogyan azt a cikk elején már említettem, a passzív szerkezetet használhatjuk más esetekben is. A következő kérdést gyakran lehet éttermekben hallani:

ワインは赤（あか）と白（しろ）がございますが、どうされますか？
Van fehér és vörösborunk, melyiket óhajtja?

Ha a barátod vagy barátnőd kérdezné ugyan ezt tőled, akkor a következő módon tenné:

ワインは赤と白があるけどどうする？
Van fehér és van vörösbor is, milyet kérsz?

Valószínűleg első ránézésre szembeötlő, hogy a pincér sokkal hosszabban fejezi ki magát. Ez azért van, mert Japánban ha valamilyen szolgáltatás veszel igénybe, akkor valamilyen szinten a kiszolgáló főlé kerülsz az adott pillanatra a társadalmi ranglétrán. Ebből következően a kiszolgáló személyzet kutya köteles udvarias nyelvezetet ["sonkeigo（尊敬語）"] használni a vendéggel szemben, ami gyakran bonyolultabb szerkezetek használatát követeli meg. Ha nem így tenne, a legtöbb japán vendég megsértődne és nem venné igénybe többet a szolgáltatást.

A passzív igeragozás és az udvarias japán nyelvezet kapcsolata:

A pincér a kérdés udvariasabbá tétele érdekében “する” helyett “される”-t használ, ami a fenti szabályok alapján passzív igeragozásnak felel meg. Egy általános szabályként elmondható, hogy ha partnerünk cselekedeteit passzív módban mondjuk, akkor azzal megtisztelhetjük őt.