Udvarias és hasznos japán igeragozás

A japán nyelv agglutináló nyelv. Mit is jelent ez? Azt hiszem ezzel a kifejezéssel nyelvtanórán mindenki találkozott, viszont nem biztos hogy tudatosult is a jelentése. Ez tulajdonképp azt jelenti, hogy “ragasztó nyelv”, más szóval ragozó nyelv. A japán nyelv mellett egy nagyon jó példa anyanyelvünk, a magyar nyelv. Az agglutináló nyelvek a mondatok jelentéstartalmát a szavak alakjának megváltoztatásával fejezik ki. A szórend inkább csak hangsúlyozás valamint árnyalatbeli különbségek kifejezésére szolgál.

A japán igéket a szótárban talált alakban nem használhatod ismeretlen emberrel való beszélgetés során


A magyar nyelvhez hasonlóan az igék végződéseinek megváltoztatásával módosíthatjuk a cselekvés körülményét. Abban az esetben példál, ha múltidőben vagy feltételes módban szeretnék beszélni akkor azt az igék megfelelő ragozásával érhetjük el. Ahogyan azt már egy előző cikkemben említettem a japán igéket a nyelvészek három csoportba sorolják be.

A besorolás szabályainak elsajátítása elengedhetetlen a további tanuláshoz. Ha ezzel még nem lennél tisztában mindenképpen javaslom hogy olvasd el a csoportosításról szóló cikkemet, illetve az oldalamon található teszt segítségével ellenőrizd tudásodat.

Ez azért fontos mert a különböző csoportokba tartozó igék ragozásának módja eltér. A hármas csoportba a két kivételes ige került, ezeknek a ragozása minden egyes formát tekintve rendhagyó módon alakul, ezért egyenként meg kell tanulnod őket. Az egyes és a kettes csoportok képzésének módja viszonylag szabályosan történik, amire viszont oda kell hogy figyelj az az, hogy vannak kivételes igék amelyek ugyan kettes ragozásúaknak tűnnek első ránézésre, viszont mégis az első csoportra érvényes szabály szerint ragozódnak. Ez azért jelent problémát, mert ha véletlenül a rendhagyó igét a kettes csoportra vonatkozó szabály szerint ragozod, véletlenül egy másik eredetileg a kettes csoportba tartozó igét fogsz megkapni csak ragozott alakban (vagy egy nemlétező igét) és ezáltal a mondat jelentése teljesen más lesz.

Egy korábbi cikkben már beszámoltam róla, hogy a japán szavaknak kétféle alakja van, az egyik az, amit a szótárban találhatsz, ezt természetes módon szótári alaknak hívjuk, a másik pedig a ragozott alak, amit úgy kaphatsz, hogy az adott szó végződését megváltoztatod. A mai leckében igékről lesz szó, az igéket a szótárban olyan alakban találod amely “u” hangra végződik ( magyarul inkább ü! ). Ez az alak használható ugyan, viszont mindenféle udvariassági töltetet nélkülöz. Természetesen a szótárt felütve így tudod az igéket megtanulni, viszont feljebbvalóddal, illetve ismeretlennel szemben ilyen alakban nem használhatod ezeket az igéket.

Japán nyelven való társalgás során nagyon fontos az udvarias beszédmód

Az alábbiakban az ilyen helyzetek megoldására megmutatom, hogy hogyan kell a japán igéket udvarias formában ragozni. Ezt az alakot “masu”-os alaknak nevezik (ます形) és a későbbi szerkezetek képzése során is gyakran fogok rá hivatkozni, így nagyon fontos hogy jól megtanuld őket. Ezt az igealakot akkor kell használni, hogyha udvariasan szeretnél beszélni japánul.

Az egyes csoportba tartozó japán igék 'masu'-os formájának képzése:

Ezen a ponton szeretném feleleveníteni a japán igék csoportosításával kapcsolatos első szabályt:

"Azok az igék amelyek nem ”る(ru)”-re végződnek, vagy ”る”-re végződnek és a ”る” előtt mély magánhangzó áll, azok az egyes csoportba tartoznak. ”

Az ilyen igék 'masu'-os formáját úgy képezheted, hogy az ige utolsó hiraganaáját az ”u” - s hangról ”i”-s hangra változtatod, majd egy ”ます(masu)”-t csatolsz az igéhez.

Hogyan kell "u"-s hangból "i"-s hangot képezni?

  • る ー り
  • む ー み
  • ぬ ー に
  • つ ー ち
  • す ー し
  • く ー き
  • う ー い

Például:

menni: 行く(いく)-->  行きます (いきます)mivel a ”く” “i”-s megfelelője a “き” + ます

Az egyes csoport képzésének szabálya után következzen a kettes csoport ragozása. Ismét feleleveníteném a szabályt, amely megmondja hogy melyik japán igék tartoznak a kettes csoportba.

"Azok az igék amelyek ”る”-re végződnek és a ”る” előtt magas magánhangzó áll a kettes csoportba tartoznak.”

A kettes csoportba tartozó japán igék 'masu'-os formájának képzése:

Az ilyen igéket úgy alakíthatod 'masu'-os formába, hogy az ige végén álló hiraganát eltávolítod és egy ”ます(masu)”-t csatolsz hozzá.

Például:

enni: 食べる(たべる)-->  食べます (たべます)

Ahogyan fent már említettem a harmadik csoportba tartozó két igét (する és 来る) minden egyes alak ragozását külön-külön meg kell tanulni.

A hármas csoportba tartozó japán igék 'masu'-os alakjának képzése:

  • する ー します
  • 来る (くる) ー 来ます (きます)
Ajánlat: "Miért olyan bonyolult a japán nyelv, és a tisztelet története Japánban "

Végezetül pedig nézzünk három példa mondatot, amelyekben minden egyes csoportból egy igére bemutatom a 'masu'-os ragozott alak használatát:

  • 私(わたし)は行きます。 ー Megyek.
  • 母(はは)は食べます。 ー Anyukám eszik.
  • 田中(たなか)さんは勉強(べんきょう)します。 ー Tanaka tanul.
Teszt segítségével tanulom meg a japán igéket!



További olvasnivalók

További videók