Hogyan kell a már megtörtént eseményekről beszélni vagy kérdést feltenni japánul

A válasz egyszerű. Természetesen múlt időben. Annak, aki kicsit részeletesebben szeretne foglalkozni a kérdéssel, következő nyelvtani összefoglalóban megmutatom a japán egyszerű múlt idő egyik specifikus használatát. Az egyszerű múlt ideji alakból sok más hasznos szerkezet is képezhető, ezért fontos az ismerete.

A japán egyszerű múlt ideji alakból sok más hasznos szerkezet is képezhető, ezért fontos az ismerete.


Partnerünket gyakran érdekli (főleg, ha esetlegesen japán az illető), hogy ettünk-e már sushit, voltunk-e már Japánban, olvastunk-e már mangát vagy ittunk-e már sakét. Ezekben az esetekben a cselekvés megtörténtének a ténye az érdekes, ezáltal az egyszerű múlt ideji alakot ki kell némileg egészíteni, hogy ténylegesen ezt fejezze ki.

A lentiekben megmutatom, hogy ez hogyan történik, majd néhány példával szemléltetem a használatát. Úgy gondolom, ez a szerkezet nagyon gyakran használt a japán nyelvben. Ez különösen igaz, ha Japánban vagy, illetve ha japán emberekkel kommunikálsz, hiszen első találkozáskor kiderül, Magyarországról meglehetősen keveset tudnak a szigetországban. Ezekben az esetekben nagyon hasznosnak bizonyul, ha el tudod magadról mondani, hogy mit csináltál már életetben vagy mondjuk mit nem. Ez nyilvánvalóan segíti beszélő partneredet a rólad alkotott képe kialakításában, és nem fog például idegenvezetést tartani egy sushi étteremben, ha már voltál ott.

Amint a fentiekben jeleztem, az egyszerű múltideji alakra lesz szükség, amely képzésének szabályait az ismétlés kedvéért felsorolnék, de ha úgy tartja kedved, olvass át egy korábbi nyelvleckét.

A ta-forma ragozási szabályai:

  • Az egyes ragozású igék ta-formájának képzése: Az utolsó hiraganát az alábbi szabályok szerint kell megváltoztatni:
  • る、う、つ ー> った
  • む、ぶ、ぬ ー> んだ
  • ぐ ー> いだ
  • す ー> した
  • く  ー> いた

Például:

  • 送る(おくる)(elküldeni) ー 送った 
  • 買う(かう) (venni)ー 買った 
  • 打つ(うつ) (megütni)ー 打った 
  • 飲む(のむ) (inni)ー 飲んだ 
  • 死ぬ(しぬ) (meghalni)ー 死んだ 
  • 脱ぐ(ぬぐ) (levenni)ー 脱いだ 
  • 貸す(かす) (kölcsönadni)ー 貸した 
  • 書く(かく) (írni)ー 書いた 

  • A kettes ragozású igék ta-formájának képzése: Az ige végén álló 'る'-t 'た' -val kell helyettesíteni

Például:

  • 食べる(たべる) ー 食べた(enni)

  • A hármas ragozású igék ta-formájának képzése:
  • する ー した
  • 来る (くる) ー 来た (きた)

Ezen a ponton, tehát azt feltételezem mindenki tud egyszerű múlt idejű japán mondatokat képezni. A következőekben, pedig azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy egy adott esemény a múltban megtörtént, vagyis maga a tény (a dolog) a fontos. A “dolog” szó a következő két módon fejezhető ki japánul:

  • こと「elvont fogalom」kanjival: 事
  • もの「fizikai fogalom」kanjival: 物

Tanácsos a két szót a kanjikkal együtt megtanulni, mert a későbbiekben néha könnyedén összetéveszti az ember őket, ha csak és kizárólag a hangalakjukra hagyatkozik.

Jelen esetben, mivel általában valamilyen “elvont” tény létezését állítjuk, vagy tagadjuk a こと「事」 szóra lesz szükségünk. Ezen a ponton tehát tudsz főnévként hivatkozni, hogy az adott múlt időben vett cselekvésre, például:

  • 食「た」べたこと
  • múlt időben vett étkezés「főnév」
  • 飲「の」んだこと
  • múlt időben vett ivás「főnév」
  • 読「よ」んだこと
  • múlt időben vett olvasás「főnév」
  • 行「い」ったこと
  • múlt időben vett “menés”「főnév」

Az utolsó lépés pedig ezekről az összetételekről állíthatod, hogy “léteznek-e” vagy nem “léteznek”. Ezt egyszerű (nem udvarias, közvetlen) alakban egy がある vagy egy がない hozzáadásával érheted el. Ez előző példákat kibővítve, tehát:

  • 食べたことがある VAGY 食べたことがない
  • már ettem VAGY még nem ettem
  • 飲んだことがある VAGY 飲んだことがない
  • már ittam VAGY még nem ittam
  • 読んだことがある VAGY 読んだことがない
  • már olvastam VAGY még nem olvastam
  • 行ったことがある VAGY 行ったことがない
  • már mentem(voltam) VAGY még nem mentem(voltam)

A magyar megfelelőkben nem lehet elkerülni az igék személyes névmásoktól függő ragozását, viszont a japán mondatokban nem szerepelnek személyes névmások. Ezáltal a japán mondatok akkor nyernék el végleges (a magyar verziónak megfelelő) alakjukat, ha használnál személyes névmást. Ezt azonban a beszélők, természetesen ha a mondat alanya egyértelmű, gyakran elhagyják.

Olvass még >> A japán igék feltételes módjának ragozása

Az egyszerű alakot használhatod barátoddal, barátnőddel való beszélgetés során, azonban, ha esetleg ismeretlen emberrel társalogsz, az udvariasabb verzióra lesz szükséged. Ezt úgy képezheted, ha a mondat végi ある-t あります-ra, a ない-t pedig ありません-re cseréled.

  • 食べたことがあります VAGY 食べたことがありません
  • már ettem VAGY még nem ettem
  • 飲んだことがあります VAGY 飲んだことがありません
  • már ittam VAGY még nem ittam
  • 読んだことがあります VAGY 読んだことがありません
  • már olvastam VAGY még nem olvastam
  • 行ったことがあります VAGY 行ったことがありません
  • már mentem(voltam) VAGY még nem mentem(voltam)

Ha ez világos, akkor szeretnék bemutatni három gyakaran használt, udvarias, személyes névmással kiegészített japán mondatot a fent elmagyarázott szerkezetek beiktatásával:

  • 私「わたし」はお寿司「すし」を食べたことがあります。
  • Már ettem sushit.
  • 私「わたし」は日本「にほん」に行ったことがありません。
  • Japánban még nem voltam.
  • 私「わたし」は日本酒「にほんしゅ」を飲んだことがあります。
  • Ittam már sakét.

A ta-forma, te-forma, illetve igék csoportosításának gyakrolásához regisztrálj az imulat.com-on és kövesd nyomon, hogyan fejlődik japán nyelv tudásod!

Befejezésül, pedig nézzük, hogyan kellene ezeket a japán mondatokat kérdő alakra hozni. Ebben az esetben a mondatok végére téve egy か-t kérdéseket tudsz belőlük varázsolni:

  • お寿司「すし」を食べたことがありますか。
  • Evett már sushit?
  • 日本「にほん」は行ったことがありませんか。
  • Nem volt még Japánban?
  • 日本酒「にほんしゅ」を飲んだことがありますか。
  • Ivott már sakét?

Mivel a mondatok udvarias formában vannak, a kérdéseket magyarul magázó alakban tennéd fel.

Érdekelhet még >> A 20 leggyakrabban használt japán karakter



További olvasnivalók

További videók